Ételallergének (nutritív allergének)
Allergiát okozó anyagok – allergének, IV. rész
Táplálékkal kerülnek a szervezetbe. Gyermekkorban 10%, a felnőtt korosztályban 1-2% a táplálékallergia előfordulása.
A táplálékallergia nagy „imitátor”. Kiválthat gyomor-bélrendszeri, légzőszervi (allergiás nátha, allergiás kötőhártyagyulladás, asztma), bőr (csalánkiütés, atópiás dermatitisz), idegrendszeri tüneteket is, de életveszélyes állapotot (anafilaxiás sokk) is előidézhet. A táplálékallergiás megbetegedések száma az egész világon emelkedik. Ennek oka az iparosodásban, a növekvő környezetszennyezésben, a növényvédő szerek használatában, az élelmiszerek előállításakor és tartósításukkor alkalmazott eljárásokban keresendő.
Gyermekeknél a leggyakoribb ételek, melyek a táplálékallergiák 90%-ért felelnek: tej, tojás, mogyoró, liszt, szója és csonthéjasok.
Felnőtteknél a leggyakoribb allergének: csonthéjasok, hal, kagyló. Allergiát okozhatnak még a zöldségek (zeller, sárgarépa, paradicsom), gyümölcsök (különösen a citrusfélék, kivi, aprómagvas gyümölcsök), fűszerek és élelmiszer-adalékanyagok. A tehéntejre allergiás beteg a marhahúsra, a tojásallergiás a csirkehúsra is reagálhat panaszokkal.
Magyarországon a legnagyobb problémát a tehéntejfehérje-túlérzékenység okozza, hiszen alap- élelmiszernek számít. A tehéntej-allergia a csecsemők és a két évesnél fiatalabb gyermekek 2,5%- -ánál jelentkezik, így ez a leggyakoribb allergiás reakció ebben a korban. Ennek az az oka, hogy a tehéntej fehérjéi az első idegen fehérjék, amelyekkel szervezetünk találkozik. A tehéntejben 20 vegyület található, amely allergiás reakciót válthat ki. A legfontosabbak a laktoglobulinok, laktalbumin és a kazein. A különböző állatok (tehén, kecske, juh, bivaly) teje közötti keresztreaktivitás miatt nem cserélhetők ki a diétában.
Szerencsére a tehéntejallergia gyakran nem áll fenn tartósan. A gyermekek 85%-ánál három éves korra megszűnik a túlérzékenység.
A tojásfehérje-allergia aránya kisgyermekkorban nagyobb, mint felnőtteknél.
A földimogyoró fogyasztása, illetve élelmiszeripari felhasználása is terjed hazánkban. A legsúlyosabb, sokszor halálos kimenetelű allergiás reakciókat első helyen a földimogyoró okozza. A legerősebb allergénként ismert tápanyag. Általában több éves szigorú elkerülő étrenddel sem csökken iránta az érzékenység.
Az ételallergia diagnózisa a teljes elvonást (eliminációt) követő tünetmentesség, majd az adott étel visszaadására (provokációra) jelentkező tünetek alapján állítható fel.
Élelmiszer-adalékanyagok
Az úgynevezett élelmiszer-adalékanyagok arra szolgálnak, hogy javítsák az ételek kinézetét, ízét és állagát, fokozzák eltarthatóságát és eladhatóságát. Önmagukban nem minősülnek élelmiszernek. Az adalékanyagokat előzetesen laboratóriumokban vizsgálják és tesztelik, és csak akkor engedélyezik a felhasználásukat, ha az egészségre ártalmatlannak bizonyulnak. Ennek ellenére mind gyakrabban váltanak ki allergiához hasonló tüneteket.
Az EU az 1960-as években dolgozta ki a tagállamaiban engedélyezett adalékanyagok azonosító rendszerét. A felhasznált adalékanyagok pontos kémiai elnevezéséhez kapcsolták az ún. E- -számokat. Az élelmiszeripari technológiák fejlődése az évek során óriási mértékben felduz- zasztotta az új adalékanyagok számát. Jelenleg több, mint 700 engedélyezett adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban.
Az adalékanyagokat – a többi összetevővel együtt – fel kell tüntetni az élelmiszer csomagolásán. A felsorolt adalékanyagok sorrendje a mennyiséget tükrözi: legelső a legnagyobb mennyiségben felhasznált anyag, a legutolsó a legkisebb mennyiségű.
Folytatás: Keresztallergiák.
Címkék: allergia, E-számok, élelmiszer-adalékanyagok, ételallergének, táplálékallergia
Visszakövetés saját weboldalról.