Parlagfű: jótékony és hasznos növény?

Az internetet körbejárta egy levél, amelynek írója azt taglalta, a parlagfű mennyire egészséges és intelligens növény. Annak fényében, hogy minden lehetséges fórumon ennek ellenkezőjéről hallani, érdekes állításokat tartalmazott, mind orvosi, mind növénytani szempontból.

A parlagfű tényleg megvédheti a talajt?

Matus Gábor (a Debreceni Egyetem növénytani tanszékének egyetemi adjunktusá) szerint a parlagfű lehet hasznosabb, mint a kopár földfelszín, extrém helyzetekben véd az erózió ellen, mint minden élőlény. Ami legfeljebb tágabb összefüggésekből kiragadott részigazság: ezekre a hasznokra minden más egyéves gyomfaj is képes, köztük számos olyan is, amely nem szélmegporzású, ezért nem önti magából az allergén pollent. Ezek tehát hasznuk mellett a parlagfűvel szemben kevesebb kárt okoznak.

Ami nem igaz a levélből

A parlagfű egyáltalán nem valami önzetlen módon működő faj, amely azon törné magát, hogy velünk jót tegyen. Az intelligencia növények esetében aligha értékelhető kifejezés. Természetesen minden faj képes nagyon trükkös élettani mechanizmusokkal a számára kedvező helyzetet kiaknázni.

A parlagfű esetén, mint más pionír fajoknál is jól ismert mechanizmus (fitokróm rendszer), hogy a magba jutó fény hullámhosszától befolyásolt módon mintegy „érzékeli”, hogy nyílt felszín alakult-e ki felette, azaz „érdemes”-e csíráznia vagy éppen ellenkezőleg a magba jutó fény növényzet jelenlétét jelzi, azaz olyan körülményeket, amikor kompetítorokkal kellene számolnia, azaz érdemesebb a talajban a magnyugalom állapotában várakozni.

A talaj nedvességét visszatartó növény nem létezik. A fotoszintézis csak víz felhasználásával lehetséges, tehát mint minden növény, úgy a parlagfű is párologtat.

Irtani kell! De nem könnyű

Továbbra is irtani kell, nemcsak azért, mert a hatályos jogszabályok ezt előírják, hanem mert ez önvédelem. Aki naponta parlagfű közt jár-kel, annak sajnos naponta kell valamit tennie. Aki parlagfüvet lát, lépjen oda, húzza ki, szóljon rá arra, akinek a kertje tele van vele és lármázzon az illetékes helyeken, ahol tehetnek valamit. Nem lesz rövid csata: a növény magjai legalább 40 évig életképesek a talajban, nem lehet tehát arra számítani, hogy a probléma eltűnik. Nem fog, évtizedekre be kell kalkulálni a védekezés költségeit, de ez még mindig kevesebb, mint az allergiások, asztmások kezelési költsége és a kieső munkaidő ára.

Hasznos tanácsok parlagfűirtáshoz

Mivel a növény stratégiája olyan, hogy elsősorban a talaj ismételt bolygatásával lehet számára kedvező csírázási-fejlődési körülményeket teremteni, ezért lehetőleg kerüljük a bolygatást és igyekezzünk zárt, összefüggő vegetációt kialakítani. Ahol a gyepesítés megoldható, hosszú távon mindenképpen olcsóbb, és megnyugtatóbb, mint az ismételt kaszálás. Ha ez nem lehetséges, ott a megfelelő agrotechnika alkalmazandó (pl. minimum kétszeri kaszálás, a második közvetlenül a virágzást megelőzően). Felkészületlenül nem javasolt a virágzáskori irtást, legfeljebb esős időben, amikor a pollent nem szórja.

Aszályos években több parlagfüvet termesztünk, mint haszonnövényt

Abban igaza van a szövegnek, hogy a növényzet természetes fejlődési mechanizmusa előbb-utóbb oda vezet, hogy a parlagfű kiszorul a színről és átadja a helyét másnak. Kérdés, tétlenül ki kell-e ezt várni, ha közben a fél család pollenallergiában szenved? Például a zárt gyep telepítésével éppen ezt a természetes folyamatot gyorsítjuk fel, saját érdekünkben. Nagyon problémás egyes mezőgazdasági kultúrák kezelése: a napraforgó különösen nehezen védhető meg.

(Forrás: WEBBeteg.hu)