Baktériumok a háziporban

Baktériumok nem csupán a beporlasztott vízzel kerülhetnek a beltéri levegőbe, nagy mennyiségben találhatók a háziporban is. Önmagukban rövid ideig életképesek, de gyakran nagyobb részecskékre tapadva szállnak a légkörben. A házipor a baktériumok sejtfalából származó mérgező hatású anyagokat, úgynevezett endotoxinokat is tartalmaz; ezek a baktérium sérülésével szabadulnak ki.

Egy iowai vizsgálatban több mint 2500 házipormintát elemezve kimutatták, hogy az endotoxin-koncentráció és az asztma között szoros összefüggés mutatható ki. Az endotoxin-koncentráció a konyhában és a nappali szobában volt a legmagasabb, a hálószobapadlóról és az ágyról gyűjtött pormintákban pedig a legalacsonyabb, mégis ez utóbbiak mutattak összefüggést a betegséggel. Akik tehát kevesebb endotoxint tartalmazó port lélegeztek be, hajlamosabbak voltak az asztma kialaku- lására, azok pedig, akik több endotoxinhoz jutottak, bizonyos fokú védettségre tettek szert. Egyes nézetek szerint ezek az anyagok megakadályozhatják a betegség kifejlődését.

A beltéri környezet mikrobiális közösségeinek összetételéről, főként a baktériumokról ma még igen keveset tudunk. Ismereteink nagyrészt olyan tenyésztési módszerek eredményein alapulnak, amelyekkel csak a jelenlévő fajok körülbelül 1%-a mutatható ki. Újszerű DNS alapú vizsgálatokkal azonban számos baktériumfajt sikerült azonosítani házipormintákban, bebizonyítva, hogy az épületek belső tereiben felhalmozódó por baktériumflórája igen gazdag. Feltételezhetően e fajok többsége az épületekben rendszeresen ott tartózkodó személyektől származik. A porban jelenlévő baktériumfajok egészségügyi hatásai azonban még további kutatásokat igényelnek.

A légszűrők a legtöbb biológiai eredetű részecske számára áthatolhatatlan akadályt jelentenek. A HEPA szűrőkön csak a legkisebbek, vírusok vagy baktériumok juthatnak át, így a szelekció a kisméretű mikroorganizmusok javára dől el. Azok a fajok, amelyek képesek rövid ideig átvészelni a fűtő-hűtő berendezések alacsony, illetve magas hőmérsékletét, szintén előnybe kerül- nek. Kedvezőtlen időszakot jelent az is egy kórokozó számára, ha a gazda-szervezete nincs jelen a környezetében. Ezt a helyzetet számos kórokozó át tudja vészelni inaktív állapotban; e fajok az olyan épületekben szereznek előnyt verseny-társaikkal szemben, melyek rendszeresen, hosszabb-rövidebb ideig üresen állnak (például a munkahelyek naponta 8-10 órán át, illetve hétvégén, 48 órán keresztül zárva vannak). A TBC kórokozója (Mycobacterium tuberculosis) ezt az időszakot képes túlélni a bútorfelületeken.

Könnyebben kialakulnak a későbbi kezelésnek ellenálló (rezisztens) kórokozó-törzsek. Amennyiben a fertőtlenítést nem végzik megfelelően, később már nem lehet a módszert eredményesen használni. A jövőben egyre nagyobb problémát fog okozni, hogy a súlyos fertőzéseket okozó antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek alakulnak ki a kórházakban (például a Staphylococcus aureus esetében), és onnan kiszabadulva megjelennek például a lakóépületek levegőjében is.akárcsak az antibio- tikumok esetében. A levegőfertőtlenítési eljárások (például UV fény alkalmazása) esetén pontosan be kell tartani az alkalmazás előírásait, mert az elvártnál gyengébb hatásfok esetén a kórokozókat érő szelekciós nyomás gyengül, így a légkondicionáló berendezések rendszeres ellenőrzése és tisztítása is fontos feladat. A nem megfelelően behelyezett vagy sérült szűrő már nem képes a kórokozókat kívül tartani. A szennyezett szűrő használata pedig nemcsak gazdaságtalan, hanem egészségtelen is. A légkondicionáló berendezés számos fertőzést okozó mikroorganizmus számára biztosít kedvező életfeltételeket. Erre a legjobb hely a beltéri egységek hűtőbordáin és csepegtetőtálcáin megjelenő biofilmréteg.