Gyermekkori asztma

Kisgyermekkorban, öt éves kor alatt nem ritka az asztma előfordulása. Bár az asztma súlyos betegségnek számít, a legtöbb eset jól kezelhető, terápiásan jól kézben tartható, és a kezelt gyermekek gyakorlatilag teljes és aktív életet élhetnek.

Tünetek gyermekkorban

Ebben az életkorban jellemző tünet a sípolás, ez a kilégzéskor észlelhető hang, és a köhögés. A tünetek főként éjszaka jelentkeznek, majd felkeléskor, napközben pedig fizikai terhelés esetén.

Hogyan diagnosztizálható a gyermekkori asztma?

Nem minden sípoló légzés jelent egyben asztmát! Az orvos először is megvizsgálja a gyermeket, majd egy alapos kórtörténetet vesz fel, a tünetekkel, és ezután dönti el, hogy asztmáról, vagy egyéb légúti betegségről van-e szó.
A nagyobb gyermekeken és felnőtteken alkalmazott tesztek, vizsgálatok kisgyermekkorban nem használatosak általában. Így az orvos a diagnózist sokkal inkább a fizikális vizsgálatra és az észlelt tünetekre alapozza, pl. hogy milyen gyakoriak a sípoló légzéssel járó epizódok, a köhögés, vannak-e allergiás tünetek.
Az orvos arra is rákérdez, hogy milyen a családban az asztmás, allergiás betegségek előfordulása.
Az orvos ekkor felírhat egy ún. „próbagyógyszert”, vagyis olyan, asztmában alkalmazott készítményt, amellyel lemérhető, hogy a gyermeknek javulnak-e a tünetei. (Ha igen, ez megerősíti az asztma diagnózisát).
Esetenként végeznek egy RAST nevű vérvizsgálatot az allergia, asztma fennállásának igazolására, vagy bőrtesztet, ahol több allergén minimális mennyiségét adják be az alkar belső felszínének bőre alá.

Mi okozhat asztmát kisgyermekkorban?

Az bizonyosnak vehető – bár az asztma kialakulásának teljes hatásmechanizmusa még nem ismeretes – hogy a családi halmozódás (szülő, közeli családtag) jellemző, vagy a gyermek allergiás tüneteket is mutat, mint pl. visszatérő ekcéma (dermatitisz), csalánkiütés.
Jellegzetes kiváltó tényező lehet a dohányzás, tehát ha a szülők, vagy valamely családtag (rendszeresen) dohányzik a lakásban. Ugyanígy fokozhatja a gyermekkori asztma gyakoriságát a terhesség alatti dohányzás is. Ezért javasoljuk, hogy ne dohányozzanak újszülött, kisgyermek mellett, de még a családi autóban sem. A terhesség idején szigorúan tilos a dohányzás, a szoptatás időszakában úgyszintén.

Kisgyermekkorban kiváltó tényező lehet még bármelyik vírusfertőzés, a banális megfázás, influenza stb.

Egyes orvosi vélemények szerint viszont a csecsemő- és kisgyermekkorban bekövetkező bakteriális légúti fertőzések a későbbiekben megvédenek az allergiával, asztmával szemben. Nyilvánvalóan az immunrendszeri hatásról van szó, amely csecsemőkorban, kisgyermekkorban még nem alakult ki – és nem is véd – teljesen. Jelenleg még nem rendelkezünk bizonyító erejű klinikai vizsgálatokkal a bakteriális fertőzéseket illetően, de folyamatban lévő vizsgálatok már vannak a légúti fertőzések és az allergia, asztma összefüggéseinek tekintetében.

Egyéb kiváltó okok lehetnek még: a házipor atka és ürüléke, házi kedvenceink (kutya, macska, kisrágcsálók) szőre, bőrtörmelékei, a testmozgás, fizikai terhelés, az időjárásváltozás, a dohányfüst belégzése, és a levegőben lévő pollenek.

Ritkább, hogy élelmiszer- ételallergia váltsa ki az asztmát, pl. diófélék, tojás, kagyló- és rákfélék, tej, és tejtermékek. Ezért ne zárjuk ki a tejet, tejtermékeket a gyermek étkezéséből, hacsak ki nem derült egy speciális allergia-vizsgálaton, hogy valóban élelmiszerallergia ténye áll fenn. Ha mégis kizárunk egyes (alap)élelmiszereket bizonyíték nélkül, az táplálási, fejlődési zavarokat okozhat.

Hogyan kezelhető a gyermekkori asztma?

Kulcsfontosságú az asztmás tünetek mérséklése, lehetőség szerint eliminálása, hogy a gyermek minél zavartalanabb, teljesebb életet élhessen. Mit tehet ebben a család, a szülők?

Ismeri, és kikerüli a gyermeknél az asztmát kiváltó tényezőket,
Megérti, és segít a gyermekének az asztma-gyógyszerek alkalmazásában
Rendszeresen ellenőrzi, hogy a gyógyszeres, és egyéb kezelés hatásos volt-e, és ezt megbeszéli a kezelőorvossal is.

Az orvos megadja a kellő és szükséges információt arról, hogyan lehet felismerni pl. az asztmás tünetek romlását, és mit tehetünk ilyen helyzetben. Erről lehet nála egy nyomtatott akcióterv, amelyet átad a szülőknek, ez a gyermekkori asztma-kezelés egyik legfontosabb eleme. Az akciótervet az orvos dolgozza ki, ebben szerepel hogy milyen gyógyszer/eket kell bevenni, milyen időközönként, milyen gyakoriságggal, hogyan ismerhető fel a gyermeken a tünetek rosszabbodása, milyen mértékben kell emelni a dózisokat, mikor kell felkeresni az orvost, mi az az állapot, amikor kórházba kell vinni a gyermeket, mi a teendő súlyos asztmaroham esetén.

A gyermekek kezelésére szánt gyógyszerek legnagyobb része ún. inhalációs aeroszol formában készül. Öt éves kor alatt a gyermeknek egy spacert (átlátszó műanyag toldatot) is adnak, ez segédeszköz a gyógyszer bevételéhez. A spacer légkamraként működik, azaz a gyógyszerből egy puffot ebbe kell bejuttatni, így azt a gyermek innen tudja belélegezni. Ennek segítségével nem kell egyszerre, egy nagy légvétellel inhalálni, hanem a légkamrában eloszlott gyógyszert több légvételre is belélegezheti.

Nagyobb gyermeket, felnőttet már meg lehet tanítani a helyes (egyszeri) belégzéstechnikára. Két éves kor alatt még egy kis szájmaszk is szükséges, 2-4 éves kor között csak akkor, ha még nincsen tisztában a gyermek a gyógyszeres aeoroszol csutorájának (szájilleszték) helyes használatával.

A súlyos asztmában szenvedő gyermekeknek otthonában egy ún. nebulizer készülék is szükséges. Ez tulajdonképpen egy asztali készülék, amelyben a folyékony gyógyszer porlasztásra kerül, és egy szájillesztéken és maszkon keresztül lehet azt beszívni. Néhány asztmaellenes szer tablettaformában is elérhető.

Többféle típusú asztmagyógyszer létezik, a preventív szertől kezdve a tüneteket csökkentőn át a rohamokat mérséklő szerekig. A gyermekek egy részénél elegendő lehet a tüneteke csökkentő gyógyszer, ezt csak akkor kell alkalmazni, ha valamely jellemző tünet fellép. Akiknél gyakoribbak az asztmás tünetek, a preventív szer és tünetcsökkentő szer alkalmazása javasolt. Ezeket minden nap kell alkalmazni, még akkor is ha a gyermek egyébként jól van, éppen azért, hogy ne is alakuljanak ki az asztmás tünetek. Nagyon fontos! A gyermek gyógyszerelését önkényesen sose változtassuk meg, azt meg kell beszélni az orvossal, még akkor is, ha a gyermek adott pillanatban éppen tünetmentes!

A felnőttkor felé

Sok gyermek estén az asztma a serdülő- ill. felnőttkor elérésével javul. A statisztikák szerint kb. az asztmás gyermekek felénél várható ez. Ha a gyermekkori asztma súlyosabb formájú, az valószínűleg felnőttkorban is megmarad. Az allergia, asztma családi halmozódása is ugyanerre utal. Fontos azt is tudnunk, hogy a „megjavult” asztma is bármikor kiújulhat, mivel az asztmás hajlam nem múlik el. Ezért fontos, hogy az asztmás beteg, aki életében bármikor is asztmás volt, mindig hordja magával gyógyszereit.

(Forrás: EgészségKalauz.)