Belégzett (inhalatív) allergének

Allergiát okozó anyagok – allergének, II. rész

Belélegzéssel kerülnek a szervezetbe. Nemcsak légúti tüneteket (allergiás nátha,allergiás kötőhártyagyulladás, asztma), hanem bőrpanaszokat (atópiás dermatitisz) is okozhatnak. A hazánkban tenyésző 2000 féle virágzó növény közül 250 növény pollenje okozhat allergiát. Allergiás tüneteket többnyire a szélbeporzású növények virágpora okoz. Magyarország éghajlati viszonyai között az allergiás szezon akár már január végén is elkezdődhet a mogyoróvirágzásával.

Szezonális – csak bizonyos hónapokban jelenlévő allergének
Pollenallergia

A hazánkban tenyésző 2000 féle virágzó növény közül 250 növény pollenje okozhat allergiát. Allergiás tüneteket többnyire a szélbeporzású növények virágpora okoz. Magyarország éghajlati viszonyai között az allergiás szezon akár már január végén is elkezdődhet a mogyoróvirágzásával. Ezt követi az éger , nyár , nyír , kőris, platán szezonja. A fő bűnbak a nyárfa, ami februártól áprilisig virágzik. Májusban, ill. júniusban megjelennek a magszőrök, melyek mechanikailag ingerlik a nyál- kahártyát, illetve az erősen allergén fűpollenek hozzájuk tapadhatnak, és ez allergiás tüneteket válthat ki. Maga a nyárfapollen alig okoz allergiát.

A fűfélék (csomós ebír, csenkesz, vadsóska, komócsin- és perjefélék) szezonja április végétől július végéig tart. Ugyanebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, melyek szintén okozhatnak allergiát.

Kék csenkesz (festuca pallens)

A következő allergiát okozó növénycsoport a gyomoké (parlagfű, fekete üröm, libatop, lándzsás útifű, aranyvessző, csalán). Ezek közül kettő kiemelkedően agresszív. Hazánkban nagyon elterjedt a fekete üröm és a parlagfű. Szezonjuk is egybeesik: július közepétől az első fagyokig virágzanak.

Az elsőszámú közellenség a parlagfű . Ez a rendkívül agresszív gyomnövény Észak-Amerikából került át Európába. Elsősorban parlagon hagyott területeken, nem parkosított lakótelepeken, útszéleken telepszik meg.

Egyetlen virágban 8 milliárd virágpor (pollen) termelődik. Az allergiás reakció kiváltásához már köbméterenként 30-40 pollen elegendő. Ha a magvak mélyre kerülnek a földbe (pl. szántás során), akár negyven évig is csíraképesek maradnak, s ha ismét a felszín közelébe kerülnek, változatlan intenzitással indulnak csírázásnak.

Pollentermelése csak úgy csökkenthető, ha minden lehetséges módon korlátozni igyekszünk fejlődését, s még virágzás előtt levágjuk vagy kiirtjuk.

A légköri pollenkoncentráció jól mérhető az ún. pollencsapdáksegítségével. A pollenszám folyamatos regisztrációja segíthet a betegeknek a pollenszezon indulásának előrejelzésében, és ezáltal a szükséges megelőző gyógyszerek szezon előtti alkalmazásában. A pollenszám későbbi – szezon alatti – ismerete igen hasznos segítség mind a betegek, mind a kezelőorvos számára. Egy adott területen élő, allergiát okozó növények virágzási idejéről tájékoztat a pollennaptár . Eltérő éghajlatú területekre vonatkozó pollennaptárak különböznek egymástól.

Penészgomba-allergia (lakáson kívüli, outdoor gombák)

A gombák lakáson kívül élő csoportja szezonális tüneteket okoz. Spóráik legnagyobb mennyiségben a korhadó, rothadó növényi maradékokban, avarban, mezőgazdasági termőterületeken fordulnak elő, s onnan kerülnek a levegőbe. A szabadban található penészgombák spórája főleg júniustól szeptemberig található meg nagy koncentrációban a levegőben. A szabadban élő gombafalok közül az Alternaria és Cladosporium törzsek a legfontosabbak.

Folytatás: Perenniális – egész évben jelenlévő allergének.