Allergiás vagyok erre vagy arra

Szerző: Léda - Dátum: - Kategória: Allergia, Egészség, Tudomány

Élvezzük a Napot

“Allergiás vagyok erre vagy arra” – mondjuk gyakran, miközben nem biztos, hogy azt jelenti, amit ki szeretnénk vele fejezni. Teremtsünk egy kis rendet!

Az allergia a szervezet egy nem megfelelő immunválasza, melyet valójában ártalmatlan környezeti anyagokkal szemben produkál. A válaszreakció, az allergia súlyossága enyhe viszketéstől, náthától, múló bőrkiütésen át súlyos, halálos anafilaxiás reakcióig terjedhet.

Teremtsünk egy kis rendet a téma körül és tisztázzuk a szavak értelmét, jelentőségét és helyét!

A szervezet egy bonyolult rendszer, melynek működéséhez elengedhetetlen a belső környezetének azonossága. Ez csak igen szűk eltérést engedélyez a pH-nak, hőmérsékletnek, ozmolaritásnak és szabályozását nagyon pontos, egymásra kölcsönösen ható mechanizmusok végzik. Ennek a bonyolult szabályzó rendszernek a része az immunrendszer is, ami védi a belső környezetet a testidegen molekuláktól.

A baktériumok és vírusok, vagy bármilyen idegen anyag ezt az egyensúlyt felboríthatja, ezért a szervezet összehangolt “egységekkel” megfigyeli, és ha kell, közbelép, és semlegesíti, vagy elpusz- títja a “betolakodókat”. Sajnos, ha a kórokozók “túlerőben” vannak, a szervezet elpusztulhat. Ha viszont sikerült elhárítani a veszélyt, akkor a szervezet egyensúlya helyreáll, továbbá léteznek olyan sejtek is, melyek megőrzik az emlékükben az elmúlt időszak kórokozóit és legközelebb sokkal gyorsabban és hatékonyabban képesek ellátni feladatukat.

Az allergia egy váratlan, megváltozott immunválaszt jelent, ami egy tágabb fogalomba sorolható be: ez a túlérzékenység (hyperszenzitivitás). A hyperszenzitivitás azt jelenti, hogy az egyén a környeze- téből bármi olyanra reagál, amire mások nem. Allergiáról akkor beszélhetünk, ha a túlérzékenységet immunológiai mechanizmusok (immunglobulin E, IgE) közvetítik.

Tágabb értelemben az allergia tehát egy nem megfelelő immunválasz olyan allergénekkel szemben, melyek idegen anyagok a környezetünkből, és önmagukban nem okoznak kárt, nem veszélyesek a szervezetre (pollenek, állati szőrök, gombák, tojásfehérje stb). Ezek az anyagok olyan immunválaszt képesek generálni, melyeket – erre hajlamos egyéneknél – a szervezetbe jutott ártalmatlan anyagokkal szemben termelt specifikus antitest, az IgE antitest közvetít.

Az allergia kutatásának rövid története
A XIX-XX. században az immunológiai ismereteink még szerények voltak, az orvosok azzal próbálkoztak, hogy bizonyos fertőzést előidézve védetté tegyék, és ezáltal megvédjék a szervezetet különböző, nemritkán halálos fertőzésektől. Az ilyen kísérletek gyakran sikerrel jártak, egymás után találták fel a különböző fertőző betegségek elleni oltásokat. A kísérletek alatt azonban előfordult, hogy az idegen fehérjének a bejuttatása súlyos tüneteket produkált és halált okozott.
Richet és Portier francia orvosok a tengeri medúza csípésének hatását tanulmányozva keresték ennek ellenszerét. Kutatásaik során azt vették észre, hogy a medúza toxin másodszori beadása után a kísérleti tíz kutyából kettőnél percek alatt halálos kimenetelű shock-reakció, vagy ahogy elnevezték anafilaxia, alakult ki. Ezért a felfedezésért a két tudós 1902-ben Nobel díjat kapott. 1906-ban Bécsben Von Pirquet a Streptococcus baktérium elleni védőoltást kutatva hasonló jelenséget írt le, amikor a védettség helyet káros reakció alakult ki, a második vagy harmadik injekció után rövid idő alatt. Ő ezt allergiának nevezte el, ami két görög szó, az allos (más, másként) és ergein (dolgozni, munkálkodni). A későbbi kutatások aztán megtalálták ennek a reakciónak is az okozóját, egy immunglobulint. Ezt 1966-ban Ishizaka és Johanson egymástól függetlenül azonosították és immunglobulin E-nek vagyis IgE-nek nevezték el.

(Forrás: WEBBeteg.hu)

Címkék: , , , ,

Visszakövetés saját weboldalról.

Hozzászólás beküldése