Penész egészségügyi hatásai

A penészgombák a földi élővilág szükséges részét alkotják, s fontos szerepet töltenek be a szerves anyagok lebontásában, az elemek körforgásában. Egyes egyedei kifejezetten kedvenceink közé tartoznak. A boros pincék falán lévő nemes penész nélkül a királyok bora, a borok királya, a tokaji nem nyerné el különleges aromáját, s nem élvezhetnénk sem egyes sajtfélék, sem a téli szalámi ízletes zamatát.

Mérgező penészgomba fajok

Bizonyos penészgomba fajokért azonban nem lelkesedünk ennyire. A penészgombák általában nem rejtőzködő típusok, telepeik szabad szemmel is jól láthatók. A lakáson, vagy munkahelyen belüli rút esztétikai látványuk elegendő figyelmeztetés kellene, hogy legyen az ember számára. A penészes zuhanyfülke, a fürdőszobai csempe elszíneződött fugája, a falszegletek tenyérnyi méretű, átnedvesedett, penésztől feketéllő foltjai rikoltozzák a veszélyt!

Spóráikat belélegezzük

A rafinált mikroorganizmusok pedig nem maradnak meg életterük (falfelület, csempe-fuga) színhelyén. A szaporodást biztosító spóráik – melyek szabad szemmel már egyáltalán nem fedezhetők fel – tömegesen kerülnek a helyiség légterébe. Egyes penészgomba fajok spórái mérgező anyagokat is tartalmaznak (pl.: Aspergillus flavus, Aspergillus ochraceus, Penicillium rubrum, Fusarium-félék, stb.) Ezek – az ún. mikotoxinok – belélegezve izgatják az orr nyálkahártyáját, a szem kötőhártyáját, felső légúti panaszokat válthatnak ki, bőrgyulladást kelthetnek vagy a szervezet általános immunválaszát „kierőszakolva” különféle allergiás tüneteket okozhatnak. A gyakrabban előforduló fajok akár szénanáthát, asztmát, tüdő aspergillosist, tüdő mikózist is előidézhetnek, s megbetegíthetik a külső hallójáratot, az orrüregeket, szaruhártyát, illetve bőrgyulladást is okozhatnak (pl.: az Aspergillus fumigatus, Aspergillus flavus, Aspergillus niger vagy a Mucor gomba fajok).

Levegőtisztasági ajánlások

A szakemberek a lakótérben köbméterenként legfeljebb 200 gombaelem számot tartanak elviselhetőnek. 200-500 közötti már számottevően megterheli a légző rendszert és a szervezet immunapparátusát. 500 fölötti köbméterenkénti gomba elem szám pedig már kifejezetten károsítja a légző rendszert vagy a szervezet különféle kóros reakcióit válthatja ki.

Bizonyított egészségkárosodások

A nedves falú, penészes lakás egészségügyi veszélye régóta ismert. Korábban csak sejtették, ma már tudományosan is igazolták egyes légúti betegségekben, allergiás tünetekben, az ízületi gyulladások vagy más kórképekben betöltött szerepét.

[highlight]Hazai vizsgálatok[/highlight]

A Fodor József OKK Országos Környezet-egészségügyi Intézete 1996–2003 között 30 hazai városban és 80 falusi településen, mintegy 20 000, 7–11 éves gyermek családi otthonában végzett átfogó környezet-epidemiológiai vizsgálatot. A különböző helyiségek penészesedését 8,3–41,2 %-ban jelezték a szülők. A téli időszakban a nedves, penészes falú gyermekszobák, fürdőszobák aránya a táv- és tömbfűtéses városi lakásokban alacsonyabb (Győr-Siófok-Százhalombatta-Veszprém 3,0-6,6%). A Hajdú-Bihar megyei településeken 39,0%-ban, a Bács-Kiskun megyei, falun élő családoknál 41,6%-ban adtak számot penészesedésről. A nedvesedés, penészesedés alapvető oka – főleg korábban – egyrészt a földszintes, többnyire vályogból készült lakások talajvíz elleni szigetelési hiányossága volt. A leghidegebb falfelületeken, csempefugákon a fürdésből, zuhanyozásból, más helyiségekben a főzésből, mosásból, ruhaszárításból és gázfűtésből származó pára lecsapódása (ún. „hőhíd” jelenség) a nedvesedés oka. A penészgombák megtelepedése a nedves falfelületen törvényszerű. A penészes lakásban élő gyermekek egészségi állapota – összehasonlítva a nem penészes lakásban élő gyermekekével – minden tekintetben sokkal rosszabb volt. A penészes lakásban élő gyermekeknél 62%-kal gyakoribb volt a bronchitiszes, 67%-kal az asztmás, 67%-kal az allergiás tünet. A betegség fogalmát ki nem merítő különféle gyermekkori panaszokat is 37%-kal nagyobb arányban jelezték azon gyermekek szülei, akik penészes lakásban éltek, sőt a neurotikus, depressziós panaszok többlet-kockázata is 70%-os volt – s valamennyi esélyhányadost igen erős matematikai-statisztikai összefüggés támasztotta alá. Mennyi egészségkár és szenvedés! – , nem szólva a család többlet kiadásairól orvosra, gyógyszerekre!

Európai kutatási tapasztalatok

2003–2004-ben az Egészségügyi Világszervezet 8 európai nagyvárosban (közte volt Budapest is!) 8235 lakásban gyűjtött információkat a lakás minősége és a benne élők egészségi állapota összefüggéseinek pontosabb megismerése érdekében. A vizsgálat a kutatókat is meglepte. A legerősebb összefüggést – méghozzá rendkívül sok kórképpel – a lakások penészedése mutatta. Szignifikáns matematikai-statisztikai összefüggés és 36-106%-os többlet kockázat volt igazolható a penészes lakás és a benne élők akut-, illetve krónikus légúti betegségeit, különféle allergiás tüneteit, egyes szív- és érrendszeri kórképeit, neurotikus és depressziós panaszait, csont- és ízületi rendszeri betegségeit, sőt a világszerte népbetegségnek számító csontritkulását (oszteoporozis) illetően is.

(Cikk szerzője:    Dr. Virágh Zoltán környezet-epidemiológus forrás: építési portál.)