Allergia gyermekkorban, III. rész

Szerző: Léda - Dátum: - Kategória: Allergia, Egészség, Életmód

Rézben gazdag ételek

Mi történik az allergiateszt során?

  • Az orvos először a betegség előtörténetével kapcsolatos kérdéseket teszi fel: mikor jelentkeztek a tünetek, van-e a családban allergiás stb.
  • Ahhoz, hogy biztosan meg lehessen állapítani, valóban allergiáról van-e szó, az orvos vért vesz a betegtől és megvizsgálja az IgE-antitestek szintjét. Ez kimutatja, allergia vagy túlérzékenység áll-e fenn. Azt azonban nem adja meg, a gyerek milyen anyagokra lehet allergiás. Ezt csak további vizsgálatok tudják tisztázni.
  • A provokációs vizsgálatoknál a betegnek a lehetséges allergiakiváltó anyagot kell belélegeznie, lenyelnie, vagy azt az orrába csepegtetik, a bőrébe fecskendezik.
  • Bőrtesztek: a legtöbbször azonban az orvos a beteg bőrén figyeli meg a gyanúba vehető anyagokra adott reakciókat. Ehhez különféle allergéneket visznek fel a beteg bőrére tapaszok és bedörzsölés, beszúrás segítségével.
  • A Prick-teszt: szénanátha gyanúja esetén az orvos tíz-húszféle allergénkivonatot csepegtet a beteg alkarjára (a nyírfavirágtól a különféle füvek virágjainak poráig). Az allergén- cseppek gyengén izgatják a bőrt. Egy negyed óra elteltével láthatóvá válik, hogyan reagál a beteg: enyhe kipirulással, kivörösödéssel, viszketegséggel, vagy akár csalánkiütéssel.
  • Voll-tesztnél az akupunktúrás meridiánokon keresztül mérik egy számítógép segítségével a lehetséges allergéneket vagy túlérzékenyítő anyagokat.

Allergia vagy túlérzékenység?

Ha egy gyereknél az étkezést követően hasfájás, hasmenés vagy hányás lép fel, minden valószínűség szerint allergia vagy élelmiszer-túlérzékenység az ok. A kettőt nem lehet első pillanatban megkülönböztetni egymástól.

  • Allergiáról akkor beszélünk, ha az immunrendszer érzékenyebbé válásáról van szó. Az immunsejtek az adott élelmiszer vagy annak egyik alkotója ellen fordulnak. Gyakran, de nem mindig IgE-antitestek találhatók a vérben.
  • Túlérzékenységnek (álallergiának) nevezik az orvosok mindazokat a reakciókat, amelyeket nem az immunrendszer vált ki – hanem az adott anyag direkt vált ki hisztaminkiáramlást.

Megoldás a “szobafogság”?

A pollenveszélyes időben zárjuk be a lakásba a gyereket? Ez azért túlzás lenne. Bár az allergia elleni kezelés egyik sarokköve a türelem, vagyis hogy lehetőség szerint kerülni kell az allergiát kiváltó anyagokat. Azonban nem szabad a gyerekek mozgásigényét túlságosan korlátozni és életminőségét lerontani, teljesen természetes, hogy a kortársaikkal akarnak a szabadban játszani.
Ugyanakkor szellemi és testi fejlődésükhöz sok mozgásra és szabad levegőre van szükségük. A legegyszerűbb, ha a veszélyes időszakban, szeles időben nagyobb kirándulásoktól eltekintünk, és a virágos mezőket elkerüljük. Ha lehet, éjszakára az ablakot csukjuk be. Ha a gyerek az előírt antihisztamin bevételét követően jobban érzi magát, nyugodtan kimehet a játszótérre.

Mikor jó a hiposzenzibilizálás?

Ez mindig az adott allergéntől függ.

  • Mindazoknak, akik túlérzékenyen reagálnak a darázscsípésre, feltétlenül ajánlott, mert számukra a következő csípés akár halálos is lehet.
  • Ha valaki például csak a macskaszőrre allergiás, távolítsa el a környezetéből a macskát. A hiposzenzibilizálás náluk nem veszélytelen, mivel az injekció ennél az allergénnél igen heves reakciókat válthat ki.
  • Nagyon hatásos a kezelés a pollenallergiánál: a betegek mintegy kétharmada néhány éven keresztül panaszmentes marad. Kevésbé hatásos a kezelés viszont akkor, ha a beteg egyidejűleg nagyon sokféle anyagra allergiás.
  • Hiposzenzibilizálásnál a beteget fokozatosan hozzászoktatják az allergiájához – egyes esetekben egész éven keresztül, más esetekben csak a kritikus időszakban.
  • Szénanáthaoltás esetén rendszerint elegendő, ha a beteg három egymást követő télen át hét héten keresztül hetenként egy injekciót kap.
  • Kisgyerekek számára lehetséges az allergénkészítményt szájon át adni. A legtöbb orvos azonban inkább injekciót javasol.

Szabad az asztmás gyereknek sportolni?

Amennyiben közben nem érzi rosszul magát, akkor egyenesen ajánlott. Hosszú távon csak nyerhet vele. Ha asztmásokat eltanácsolnak a sportolástól, akkor csakis azért, mert a folyamatos igénybevétel során is felléphet légszomj, levegőhiány. Ez azonban nem mindenképpen a testi mozgás során lép fel.
Nagyon hasznosak azok a sportok, amelyeknél a test nincs hosszabb ideig erősen leterhelve, hanem amelyek csak mérsékelt erőkifejtést igényelnek vagy amelyeknél az erőteljesebb mozgást kevésbé megerőltető szakaszok váltják fel, mint például a tenisz, úszás vagy torna. A kocogás vagy a futball már okozhat problémát. Mindenesetre az asztma miatt ne mentessük fel a gyermeket az iskolai tornaóra alól, de beszéljünk a tornatanárral. A gyerek döntse el maga, mikor hagyja abba a gyakorlatokat.

Alternatív gyógymódok

  • A homeopátia vagy az akupunktúra egyes esetekben enyhítheti vagy akár teljesen el is tüntetheti a tüneteket.
  • Hasznosak még az immunstabilizáló, salaktalanító gyógynövények is: Lapacho-tea, shi-take-gomba, bíbor kasvirág, macskakarom, ginszeng. Ezeket főleg nagyobb gyermekeknek ajánljuk tea vagy kapszula formájában, kúraszerű szedésre.
  • Sokat segít a váltott zuhany és nagyobbaknál a szauna.
  • A jóga és a relaxáció is hatásos – főleg asztma esetén.
  • Mivel a neurodermatitisz és az asztma sok gyereknél pszichés eredetű, sokat segíthet a pszichoterápia vagy az autogén tréning.

Címkék: , ,

Visszakövetés saját weboldalról.

Hozzászólás beküldése