Allergia gyermekkorban, II. rész

Mire figyeljünk?

Fontos azon tényezők kiderítése, amelyek a gyermek első életéveiben a szervezetet a környezeti allergének iránt érzékennyé, illetve azokat eltűrővé teszik. A már említett életfeltételek mellett a genetikailag öröklött hajlam is szerepet játszik. Ha az egyik vagy mindkét szülő allergiában szenved, úgy jelentősen megnő annak valószínűsége, hogy a gyermekük hasonlóképpen túlérzékeny legyen a virágporokra, porra vagy állati szőrökre.

• A csecsemő lehetőleg mennél később kerüljön kapcsolatba allergiát okozó ételekkel, vagyis a lehető legtovább kapjon anyatejet, allergénszegény ételeket. Bizonyos élelmiszereket, mint például a tehéntejet, citrusféléket, diót és halat az első, de lehetőleg az első két életév során kerülni kell.
• Fontos a füstmentes környezet. Számos gyermeknél az asztma a passzív dohányzásra vezethető vissza.
• Lehetőleg ne legyen a környezetében bundás háziállat, legalábbis az első életévek során.
• Fontos a pormentes környezet: ne legyenek porfogó tárgyak a gyerekszobában, rendszeresen porszívózzunk, takarítsunk, és a szobát – a
  pollenveszélyes időszakot kivéve – rendszeresen szellőztessük.

Az anyatej védi a csecsemőt

Az apró emberkéknek áldás az anyatej. Számos, a csecsemő fejlődéséhez fontos anyagot tartalmaz: ezek védenek fertőzéses betegségek ellen, és meggyorsítják az immunrendszer érését. Ugyanakkor az anyatej csökkenti az allergia kockázatát! Számos vizsgálat igazolja, hogy azok a gyerekek, akik négy-hat hónapos korukig kizárólag anyatejet kaptak, később lényegesen ritkábban betegszenek meg szénanáthában, allergiában vagy neurodermatitiszben, mint azok, akik az első életévükben részben vagy teljesen tehéntejet kaptak vagy nagyon korán kiegészítő táplálékkal, tápszerekkel etettek.

Mikor nem ajánlott a szoptatás?

Amikor a csecsemőnek már neurodermatitisze van, az anyatej többet árt, mint használ. Finn kutatók rájöttek arra, hogy a gyerekeknél az atópiás ekcéma lényegesen javul és a növekedést is behozzák, ha az anya a szoptatást abbahagyja és hipoallergén bébiételekkel történő etetésre tér át.
Nyilvánvalóan ártanak a csecsemőnek azok az élelmiszer-allergének, amelyeket az anyatejjel kapott meg. Az olyan diéta, amelynek során az anya elhagy az étkezéséből minden olyan táplálékot, amelyik allergénekben gazdag, mint például a tehéntejet, halat, citrusféléket és diót, nem hoz olyan sikert, mint a szoptatás teljes leállítása. Elővigyázatosaknak kell lenniük az asztmában szenvedő anyáknak. Ha négy hónapnál hosszabb ideig szoptatnak, lényegesen növekszik annak a kockázata, hogy az ő gyereküknél is kialakuljon az asztma. Ennek oka még nem teljesen tisztázott.

Mit jelent?

• Allergének: olyan anyagok, amelyek allergiát válthatnak ki.
• Antigének: minden olyan idegen anyag, ami az emberi testbe behatol. Ezek lehetnek rosszindulatú kórokozók vagy ártalmatlan virágporok.
• Antihisztaminok: olyan gyógyszerek, amelyek a nyálkahártyában lévő hízósejteket megakadályozzák abban, hogy kiválasszák a hisztamin nevű
  anyagot, ami gyulladásos tüneteket és viszketést vált ki.
• Atópia: a szó görög eredetű, jelentése: „rossz helyen”. Az allergia azért atópiás, mert a szervezet értelmetlen reakcióját jelenti, végeredményben ártalmatlan anyagok hatására.
• Atópiás dermatitisz: az endogén (nem külső okokra keletkező) ekcéma elnevezése.
• Hiposzenzibilizálás: ezzel lehet a szervezet érzékenységét bizonyos allergénekkel szemben lecsökkenteni (hypo=alatt, szenzibilis=érzékeny).
• Hisztamin: hormonszerű gyulladáskeltő, viszketést okozó anyag.
• Hízósejt: hisztamint termelő immunsejt.
• IgE-antitest: az E típusú immunglobulin rövidítése, olyan fehérje, amelyik a test saját védekezőrendszerében fontos szerepet játszik. Az
  allergiás betegeknél túl sok kerül belőle a vérbe.

Kismamáknak ajánljuk!

• Az allergia megelőzésére optimális a négy-hat hónapig történő kizárólagos szoptatás.
• A csecsemő öt hónapos kora előtt elvileg lehetőség szerint ne kapjon kiegészítő táplálékot (mindegy, hogy az otthoni elkészítésű ételről vagy bébikonzervről van szó).
• Az olyan anya, akinek gyermekénél örökletesen magasabb a kockázat, tanácskozza meg allergiológussal, célszerű-e, ha a szoptatás ideje
  alatt tartózkodik az allergénekben gazdagabb táplálékoktól.
• Azoknak az allergia szempontjából veszélyeztetett csecsemőknek, akiket nem lehet vagy nem tudnak szoptatni, feltétlenül hipoallergiás (H.A.) tápszert kell kapniuk.

Ne adjunk akármit enni!

Mi kerüljön a cumisüvegbe, a tányérkába? Ha valaki meg akarja védeni a gyerekét az asztmától, neurodermatitisztől és szénanáthától, annak gondosan ügyelnie kell rá!
A csecsemő immunrendszere még nem kiforrott, és sérülékeny, a bél nyálkahártyája nagymértékben átengedi az antigéneket, a testidegen fehérjéket.
Az allergia nem ritkán a belekben indul el és ennek az első lökést a születést követő hónapok tápláléka adja meg. Nagyon sok gyerek már igen korán érzékennyé válik egyes ételekkel szemben, és sokan közülük allergiásak is lesznek. Ennek megnyilvánulása lehet: hasfájás, emésztési bántalmak vagy atópiás ekcéma. Ahogy a gyermek növekszik, a tünetek átterjedhetnek a légutakra. Ezek a jelenségek a gyerekek hat-nyolc százalékát érintik.
Öt eset közül négyben a korai élelmiszer-allergia néhány év elmúltával eltűnik: mindegyiknél visszamarad viszont a magasabb kockázata, hogy a későbbiek során neurodermatitiszt, asztmát vagy szénanáthát kapjon.
Az első hónapokban az antigénszintet a lehető legalacsonyabban kell tartsuk. Ennek legjobb módja, ha a csecsemő hipoallergén (H.A.) táplálékot kap, amelyekben a tehéntej élelmiszer-technológiai eljárásnak köszönhetően lényegesen kevésbé okoz allergiát. Kevés más olyan anyag van, amire a gyerekek akkora intenzitású allergiával reagálnak, mint a tehéntejre.

A tehéntej tabu

Azoknál a csecsemőknél, akiknek a szülei vagy testvérei allergiában szenvednek, a tehéntej tabu. A nagyobb gyerekek kétéves koruk előtt ne kapjanak halat, diót, citrusféléket, tojást és szójatermékeket. A gyakorlatilag semmi allergén anyagot nem tartalmazó, erősebben hidrolizált hipoallergén élelmiszerek javára írható a rövidebb távon hatás. Ha nincsenek jelen allergének, nem is léphet fel élelmiszer-allergia.
Nyitva marad azonban egy kérdés: ha a H. A. – táplálás jó a családi vonatkozásban terhelt csecsemők számára, segít-e a többi, anyatej helyett mesterségesen táplált csecsemőnek is? Annyit már ma is lehet tudni, hogy a kizárólag H.A. tejjel táplált gyerekeknél nem várható semmiféle komoly hiányjelenség fellépése.
Azonban egyértelmű ajánlást az eddigiek alapján még nem lehet adni. Ha valaki olyan csecsemőnek, akinél nem áll fenn a genetikai allergia veszélye, H.A. tápszert kíván adni, ajánlatos a gyengén hidrolizált termékek közül választani.